Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ba cy lus

    őstag

    válasz Remus389 #104014 üzenetére

    Ezek általában vérprofi zenészek, nem egy kisvárosi garázszenekar, akik tudnak három akkordot, máris koncerteznek. :N
    A képzelgéseidnek köze nincs a valósághoz. Jobb helyeken még reakciót sem kapnál ilyen színvonalú érvekre, csak hajítanának ki. :DDD

    [ Szerkesztve ]

  • lapalapa

    senior tag

    válasz Remus389 #104014 üzenetére

    Valamiért úgy érzem, hogy nem hallottál még élőben valódi zenészeket zenélni...
    ?

    Ha nincs minőségi forrásod, akkor mosóbenzinnel járatod a Ferrarit..

  • Ear001

    addikt

    válasz Remus389 #104014 üzenetére

    Teljesen életszerű egy zenésznek mindentől elszigetelve egy visszhangmentes, fura akusztikájú helyen játszania játszania, ne adja ég fejhallgatóval kapva a többiek játékát. A többszöri elpróbálásra a ami stúdióárak mellet nincs lehetőség, gyakran a felvétel az első, amikor a zenekar tagjai játsszák a művet. Ezért is kell hangonként összerakni, mert nincs meg a lehetősége annak, hogy olyan összegyakorolt és bejátszott előadásokat vegyenek fel, mint az 50-60-as években.

    Nincs olyan, hogy ideális mikrofontávolság. Számomra ez jó pár méter és lehetőleg csak két mikrofont jelent, a modern felvételi technikáknál meg egy akusztikus gitárra is felraknak 3 mikrofont, és majd összekeverik. A közelmikrofonozás megteremtette a lehetőséget, hogy zenejátszásra alkalmatlan helyeken történjen zenei felvétel. A hangmérnök és zenei rendező pedig megkapta a hatalmat, hogy a saját elképzelései szerinti, többé-kevésbé természetellenes megszólalást kreáljon, amit a stúdióberendezések tovább erősítenek.

    Az írásodból az derül ki nekem, hogy nagyon nem vagy képbe a felvételi módszerekkel és eljárásokkal, mert akkor nem írnál ilyet: "Élőzene esetén te mint hallgató, jellemzően nem ott vagy ahol a legjobban szólhat." Lehet, hogy nem ideális a hallgatási pozíció, de a legtöbb stúdiófelvételnél nincs is hallgatási pozíció, hiszen a legtöbbször nincs is előadás egy térben és időben amit felvennének, az csak az editáló asztalon lesz egész.

  • bitrograde

    senior tag

    válasz Remus389 #104014 üzenetére

    A zene (az előadóművészet általában) nem stúdióba való. Pontosabban van egy olyan irányú alakulástörténete, ami először a szerves társadalmi gyakorlatokból először a koncertterembe, majd a stúdióba száműzte a zenélést. Szerinted ezzel megteremtődtek az ideális feltételei a zene készítésének. Lásd még: a film mindig jobb, mint a darab, amiből készült. Sokunk szerint ez nem így van. Oda az élő kapcsolat zene és közönsége között, elveszik az előadás-jelleg, és a rögzítés pedig technikai újra alkotásba torkollik, ami sokkal többet vesz el, mint amennyit hozzáad. Az ellentábor azt gondolja, hogy egy felvétellel jó lenne azt hallani, amit az ember az akusztikai sweet spotból hall az előadás helyszínén. Legyen az bárkinek bárhol is. A felvételek reprodukciójának ráadásul nem is a lehallgató lánc a leggyengébb pontja, hanem a felvétel maga, mely nem csupán megszünteti a közvetlen kapcsolatot előadás és hallgatója között, hanem már a felvétel maga, a saját technikai korlátaival, melyet a felvételek készítői az utóbbi időben ráadásul nem is kiküszöbölni akarnak, hanem saját munkájukat, a technikát az alkotói folyamat részének tekintik. Szerintem, többük szerint: ez szereptévesztés.
    Járjál koncertre, hallgass élőzenét!

    Eladó DIY OTL fejhallgató erősítő a hirdetéseim között.

Új hozzászólás Aktív témák