A GVH engedélyezte a magyarországi Tele2 felvásárlását

A nyáron beszámoltunk arról, hogy a Tele2 elhagyja Magyarországot, s itteni leányvállalatára az Invitel tett ajánlatot – pontosabban: a vevő az Invitel tulajdonosa, a Teledenmark A/S, amelynek 50 százalékot meghaladó tulajdonrésze van a Hungarian Telephone and Cable Corporation (HTCC) nevű amerikai társaságban, az eladó pedig a Tele2 Europe S.A., amelyet a svéd Tele2 AB irányít. A ma kiadott közlemény szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megvizsgálta a szerződéstervezetet, s úgy döntöttek, a két vállalkozás egyesülése egyetlen területen sem fenyeget a piaci verseny beszűkülésével.

Indoklásukban kifejtik, hogy a lakossági vezetékes hívásszolgáltatási piacon a fúzió hatása nem lesz azonos a Magyar Telekom területén és a HTCC területén (az utóbbi esetben ugyanis a Tele2 komoly versenynyomást fejtett ki az Invitelre és a Hungarotelre, ám ez a versenytárs felvásárlásával elvileg megszűnik).

Mindazonáltal a GVH szerint az árak emelkedésére mégsem kell számítani, a piacon ugyanis az alternatív szolgáltatók mellett megjelentek a kábelszolgáltatók (a HTCC területén leginkább a T-Kábel és a UPC), amelyek hasonló szolgáltatást nyújtanak, így tartós és komoly versenynyomást jelentenek az Invitelre és a Hungarotelre. A fúziónak a Magyar Telekom területein sem lesz káros hatása a versenyre, mivel ezeken a piacokon a HTCC-csoport (Invitel, Hungarotel Zrt., Pantel Távközlési Kft., a Pantel Technocom Kft., Euroweb Zrt.) az egyesülést megelőzően sem volt erőfölényes helyzetben. Így inkább arra lehet számítani, hogy a fúziót követően HTCC-csoport még inkább képes lesz arra, hogy versenynyomást gyakoroljon a legnagyobb szolgáltatóra, azaz a Magyar Telekomra.

A piaci folyamatok elemzése során az a kép rajzolódott ki a GVH számára, hogy a hírközlési piac liberalizálását követően keletkezett piaci lehetőséget a Tele2 és más alternatív szolgáltatók kihasználták. Az alternatív szolgáltatók kezdeti sikeres piacszerzésére a hívásforgalmi piacon a hálózattal rendelkező korábbi koncessziós szolgáltatók (így például az Invitel, Hungarotel és a Magyar Telekom) díjaik megfelelő kiigazításával reagáltak. Ennek következtében a volt koncessziósok piacvesztése megállt. A korábban megnyílt és vonzónak tűnő piaci lehetőségek bezárultak, illetve kevésbé bizonyulnak vonzónak az alternatív szolgáltatók számára. Mindezt a folyamatot csak felerősítette az, hogy a szóban forgó piac stagnáló, vagy inkább szűkülő. Míg 2000-ben országosan 3,798 millió volt a bekapcsolt fővonalak száma, addig 2006 végére ez a szám 3,381 millióra esett vissza. A csökkenést elsődlegesen az egyéni előfizetések számának visszaesése magyarázza.

Bár átmenetileg a hívásonkénti közvetítőválasztás és közvetítő előválasztás útján beszédcélú hívásszolgáltatásokat nyújtó alternatív szolgáltatók jelentős versenynyomást fejtettek ki a hálózattulajdonos volt koncessziós szolgáltatókra, e hatás mellett felértékelődni látszik a kábelszolgáltatók által kifejtett versenynyomás. A volt koncessziós szolgáltatók megfelelő árazási válaszlépései miatt alapvetően a párhuzamos kábelhálózatokkal rendelkező versenytársak képesek ma már inkább tartós és sikeres versenynyomást gyakorolni a volt koncessziós szolgáltatók árképzési döntéseire, hiszen ők képesek a vezetékes telefonhálózattal rendelkező szolgáltatók árképzésére megfelelő ár kialakításával hatékony választ adni.

Azóta történt

Előzmények