A Cisco az IDC közreműködésével immár másodszor készítette el féléves jelentését a széles sávú internet hazai és regionális fejlődéséről. A most publikált Cisco Broadband Barométer a 2006 júliusa és decembere közötti helyzetet mutatja be.
A kutatás szerint tavaly decemberben Magyarországon a széles sávú kapcsolatok száma elérte az egymilliót – ez 25 százalékos növekedést jelent a hat hónappal korábbi és 55 százalékos javulást az egy évvel azelőtti adatokhoz képest. Ezen belül 476 600-ról 611 000-re nőtt az xDSL- (+28%), 307 200-ról 373 000-re a kábeles internet- (+21%), 8800-ról 9040-re a fix vezeték nélküli (+7%) és 8030-ról 8450-re (+5%) az egyéb széles sávú kapcsolatok száma. Ezzel párhuzamosan a ma már elavultnak számító kapcsolt vonali hozzáférések száma 176 ezerről 83 ezerre eset vissza.
Az összes hazai vezetékes internetcsatlakozáson belül (1 086 000 ezer) a széles sávú kapcsolatok (1 millió) aránya is tovább növekedett, elérve a 92 százalékot, amely 10 százalékkal magasabb a fél évvel korábbi állapothoz képest. A broadband-penetráció a háztartások körében 16-ról 20 százalékra emelkedett, amely még mindig messze elmarad az ugyanebben az időszakban mért 38 százalékos európai átlagtól. Az összes hazai vállalkozást tekintve a széles sávú internet elterjedtsége 39-ről 47 százalékra (+23%) nőtt a negyedév végére, ami elsősorban a kisvállalkozásoknak köszönhető, mivel a közép- és nagyvállalati piac már meglehetős telített.
A wifin kívül az összes széles sávú technológiának a lakosság arányában mért elterjedtségét tekintve a vizsgált országok között Magyarország vezeti a mezőnyt 10 százalékkal, ezt követi Lengyelország 8,4 százalékkal (fél évvel korábban 7%), míg a harmadik Csehország 7,5 százalékkal (korábban 6,1%). További példák a környező országokból: Oroszország 2,1% (korábban 1,4%), Ukrajna 0,7% (korábban 0,5%).
A háztartások átlagos széles sávú internet-ellátottsága terén szintén hazánk vezet, a hat hónap alatt mért 25 százalékos növekedést követően 20,7 százalékkal. Ugyanebben az időszakban a kapcsolatok aránya Lengyelországban16,5-ről 20,1 százalékra, Csehországban 12,7-ről 15,8 százalékra, Oroszországban 2,1-ről 3,3 százalékra emelkedett. A bővülés üteme Oroszországot leszámítva mindenhol 20-25 százalék között mozgott, azaz jelentős előnyre a régióban senki nem tett szert. Az alacsony szintről induló Oroszországban 50 százalék körüli volt a növekedés üteme.
Alig nőtt a sávszélesség
2006 második felében jellemzően változatlan maradt a távközlési cégek sávszélesség-kínálata, azaz nem került sor jelentősebb sávszélesség-bővítésre. Az átlagos letöltési sebességet tekintve Magyarország 800 kbps-os átlaga egyelőre messze lemarad a 4 Mbps-os európai átlagtól. De a mért időszakot követően – 2007 elején – a legtöbb szolgáltató bejelentette, hogy még idén megteremti ügyfelei számára a gyorsabb internet-hozzáférés lehetőségét, ami nagyban hozzájárulhat e mérőszám javulásához.
A legelterjedtebb sávszélesség továbbra is a 257-512 kbps (45,6%), ezt követi a 513 kbps-1 Mbps (23,7%), hasonlóan jelentős az 1 megabitnél gyorsabb kapcsolatok aránya (21,6%), míg 256 kbps-nál lassabban már csak 9,1% netezik.
A nagyok
A három vezető szolgáltató – a Magyar Telekom, a UPC és az Invitel – az előfizetések számát tekintve együttesen a piac 70 százalékán osztozott 2006 negyedik negyedévében. Együttes piaci részesedésük a második trimeszterben még csak 66 százalék volt – áll a jelentésben.
