Új hozzászólás Aktív témák
-
borg25
senior tag
Attól, hogy régen volt rosszabb is, nem jelenti azt, hogy most sokkal jobb, és hogy a napsugaras jövő felé lépkedünk. Igaz gyerek voltam, de számomra a 80-as 90-es évek volt a csúcs, és azóta emberi értékek terén visszafejlődést látok.
Lehet azt mondani, hogy régen azért nem volt válás, mert a válás intézménye nem létezett, vagy mire el akartak válni, addigra nagy valószínűséggel a nő szülés közben meghalt. Vagy ha ilyesmi az eszébe jutott, akkor két erőteljes ütés kiverte a fejéből. De másik oldalnak is voltak eszközeik, pl a 20-as években nagy story volt, hogy légyfogó papírból asszonyok mérget készítettek az uruknak.
Az emberek jobban megbecsülték egymást, összetartottak és nem csak a család, barátok, falu.
Tudod amikor Kojak a 70-es években a karácsonyi részben azt hangoztatja, hogy emberek tartsatok össze, meg amikor ő fiatal volt, még ismerték egymást itt New Yorkban és játszottak, akkor szerintem az elidegenedés tetten érhető.
A social médiára is azt mondják, hogy jó dolog, csak körültekintéssel kell használni. Meg nem szabad abban a naivitásban élni, hogy a rólunk megszerzett információt nem próbálják meg a saját hasznukra fordítani. Okos ember tudja mit oszt meg rajta, ha lehet semmit. A lényeg, hogy odafigyeléssel használd! Minimalizáld a lehetséges károd, és maximalizáld az előnyeit.
De ugyanez nem jut az emberek eszébe az egyszer használatos palack, vagy a spotify kapcsán. Pedig még mérgezőbbek.
Mondok jobbat: Mi a véleményed arról, ha a gyereknek 2 éves kor alatt mobilt adnak a kezébe? Mert követeli, meg legalább csöndben van? Jó, nem jó? Elmegy, nem olyan káros? Nos a helyzet az, hogy kimutathatóan olyan defektet csinál az ember lelkében, amit utána már pszichológus sem fog tudni helyrehozni. Ezt azért elmondhatnák előtte. Miért? Mert megtanulja, hogy a szükségleteit egy interaktív gép elégítse ki, tőle várja, gombot kell nyomni stb. Később vágyni fog az emberi kapcsolatokra, csak egyrészt nem fogja tudni, hogy miért van hiány érzete, meg nem is lesz képes a kapcsolódásra és intimitásra. Ellenben, ha jól keres, legalább sok drága haszontalan kütyüt vesz, amitől reméli, hogy kielégíti a hiányérzetét.
Szóval nem, ne becsüld le a fogyasztói társadalom és szolgáltatóipar negatív nevelő hatását. Ha azt hiszed, hogy téged ez nem érint, már vesztettél. -
borg25
senior tag
Abban én is egyetértek, hogy jó, hogy ma simán bemész a boltba és van szög.
Hogy a fogyasztói társadalom eredménye képen több helyre el tudunk menni nyaralni, lehetnek barkácsgépeink, TV stb.
Csak az a baj, hogy ezt milyen áron érjük el?
Az lenne a jó, hogyha az előnyöket úgy tudnánk élvezni, hogy a hátrányok nem jelentkeznek. Ami megoldható lenne. Talán meg is oldjuk. Környezetvédelem talán kikényszeríti. De tudatosabbnak kellene lennie neked, nekem, mindenkinek. -
borg25
senior tag
válasz
#56573440
#15
üzenetére
Variációk egy témára
"Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Amerikai Gyermekorvosok Társasága (AAP) ezzel szemben 2 éves kor alatt teljes mértékben ellenzi a csecsemők és kisgyermekek okoseszköz és média használatát. 2 és 5 éves kor között napi maximum 1 óra, szülői felügyelet mellett töltött képernyőidőt ajánl.""Az interjúk és az NIH tanulmány adatai arra is utalnak, hogy a naponta 2 óránál tovább a kijelzőhöz láncolt gyerekek gyengébben teljesítik a gondolkodást igénylő és a nyelvi teszteket."
https://www.filter.hu/cikkek/1049/korszakalkoto-tanulmany-a-gyerekek-okoseszkoz-hasznalatarol
"2-3 éves gyerekeknek nem szükséges okos eszközöket adunk.
De, a harmadik, hogy ami megerősíti a szándékos vakságot, az az énképünk. Például, például éppen néhány nappal ezelőtt hallottam valakitől, mert tudjátok, megvan az idei vesszőparipám. Ez nem témánk, nem aranyfonal, ez az én vesszőparipám. El kell ismernem, készégesen, hogy 2-3 éves gyerekeknek nem szükséges okos eszközöket adnunk. De amikor egy 2 éves gyerek megkap egy okos eszközt, az a 2 éves kisfiú, ott vannak valami rendezvényen, a felnőttek felnőttként szeretnének egymással beszélgetni, a gyerek tulajdonképpen nagyon zavaró tud lenni 2 évesen, kétség kívül. Ezért milyen jó dolog, adok neki egy okos eszközt, és ez az okos eszköz lehetővé teszi, hogy az a 2-3 éves gyerek nyugodtan el legyen 2-3 órán keresztül. És én anyaként és apaként hátra dőlök, és azt mondom, milyen ügyes is vagyok. De milyen jól tudjuk használni ezeket a dolgokat. „Milyen sok családban mekkora probléma ez, hogy a felnőtteknek nincs szabadidejük, és lám-lám, a mi kis Katikánk, a mi kis Petikénk milyen jól elvolt.” Igen, és 20 év múlva zombi lesz. És ezt most annyira rossz érzésekkel mondom ki, mert szerepet cserélek veletek, és onnan ülve azt mondom „Na, pap, mit tudja? Károgni tud, ez, most ez az új izéje.” Tehát az énképem az, amikor a gyerekem 3 órán keresztül elfoglalja magát 2-3 évesen egy okos eszközzel, hogy „Ügyes!”. És ezt, hogy ügyes szülő vagyok, ezt egymással meg is erősítjük, megbeszéljük, hogy más ügyetlen szülők hogyan próbálnak valahogy a gyerekeikkel zöld ágra vergődni, míg nálunk mennyire flottul megy minden. Ez a szándékos vakságunkat, hiedelmünket jól meg fogja erősíteni. (05:30)" -
borg25
senior tag
Egyáltalán nem azt mondtam, hogy szeresd a tárgyakat és akkor az emberek viszont szeretnek.
Az ember társas lény. Ez az egyik erőségünk, hogy képesek vagyunk együtt működni. A falkákban is versenyeznek a hatalmi pozícióért, ki a domináns hím/nőstény, milyen a ranglétra, de ott se vérre menően, és ha a falka kihívással kerül szembe, akkor egységesen lépnek fel és igyekeznek mindenkit megvédeni. Azért működnek együtt, mert még ha rövid távon vannak hátrányai is, hosszú távon előnyösebb. Kötődés, minta, genetika hagyjuk, mert ha a fenti elv nem működne, akkor az evolúció már rég kinyírta volna ezeket. Vagy vannak olyan állatok, ahol ki is nyírta, mert úgy jobban garantálható a faj életbenmaradása.
Ahhoz, hogy ez működjön meg kell becsülni a másikat, kapcsolatot. Kell tudni értéket látni benne.
Nem az a lényeg, hogy szeresd a dolgokat, hanem, hogy láss értéket bennük. Aztán igen, elkezdesz érzelmeket is táplálni, esetleg kötődés. A szeretet, megbecsülés, még nem azt jelenti, hogy legyél szerelmes a kenyérpirítódba. Hallottam olyan tanulmányról, ahol azt mondták, hogy 20 percet vagy valahol, és elkezdesz kötődni hozzá. Hogy azt a saját területednek fogod tartani, így alakul ki az otthon érzés. Nyilván ez nem arra vonatkozik, mikor most 20 percet vársz hidegben, esőben a barátnődre a buszmegállóban. (Bár Kern András már ezt is megénekelte a lövölde tér dalban.)
Lehet, hogy bennem van a hiba, de egy szolgáltatáshoz, kevésbé tudok kötődni. Legyen az a Google account a telefonhoz, youtube, vagy a fizetős tárhely. BKV, villany. Az is igaz, hogy tárgyaknál se mondom mindre, sőt talán ha pár van, amihez jó emlékek fűznek, ezért a fizikai értékükön kívül, más értéket is képviselnek. Vagy jah, az újgazdag is kaphat egy új Mercit, aztán ha BMW-t akart, hát nem fogja megbecsülni. De reálisabb példa lehet, hogyha te Apple párti vagy, és érettségire kapsz egy zsírúj S21-et. Hát kössz.
Nyilván nem tárgyakhoz kell elsődlegesen kötődni, nem pótszerek. Ahogy egy macskának, kutyának se kellene annak lennie. De általuk tanulhatod a kötődést, megbecsülést. Szolgáltatástól kevésbé. Sőt szerintem ahhoz szoktatnak hozzá, hogy nem kell ezeket megbecsülni. Ki becsüli meg a facebookot? Jó van benne mintavételi torzítás, de itt csak azt olvasom, hogy így utálom a facebook, meg úgy. Az előnyeiről nem esik szó. Max, hogy jó utálom, de muszáj használni. Mi van, ha ezt az értést viszed utána másra is tovább?
Nem azért mondják, hogy a tárgyaknak lelkük van, mert 100kg alatt, ha eltörik, akkor 2g távozik belőle, felette megmérve 10g lelke lenne. (Poén) Hanem, mert az ember képes mindenbe mindent belelátni, és ő ruházza fel személyiséggel. De csak akkor, ha bele akarja látni. -
borg25
senior tag
Az kimaradt, hogy azért szolgáltatások közül is van olyan, amit megbecsülünk és büszkék vagyunk rá. Ha értékes és nem lehet megvenni, de mi nagyon szeretnénk: Jó példa rá a tagságok: Férfi klub, egyetemi kollégiumi csoport.
Jó kérdés, hogy a számosságuk, egyediségük miatt, de tárgytípusokból nagyságrenddel több van, mint szolgáltatásokból, és a tárgyak jellegükből kifolyólag egyedivé tudnak válni. Elég, egy horpadás, egy matrica a tömegtermékes termoszra és az enyém. Szolgáltatásnál ezt nehéz elérni. Facebook profile, youtube csatornát még egyedivé tudok tenni, de az internetet, közművet még nem fogom egyedinek érezni csak azért, mert a routerre, villanyórára ráraktam egy matricát. (Max ha utóbbit kiegészítem egy kis mágnessel, hogy mégse pörögjön olyan gyorsan
)
Nyilván többől könnyebb olyat találni amihez kötődök. -
#45
borg25
senior tag
philoxenia
#38
borg25
senior tag
válasz
philoxenia
#38
üzenetére
Egy találmányokkal foglalkozó könyvben olvastam 30 éve. Simán el tudom hinni, hogy az akarat hiányzott hozzá és nem a technológia. Gondolj bele, olyan vízvezetékrendszert tudtak építeni, ami ezer évvel azután is működött. Olyan szigetelést használtak hozzá, amit ma sem tudunk, hogy készítetek el, de ennek következtében a 80? km hálózaton alig veszett kárba víz. Az ismert világ jelentős részét uralták, és hozzáfértek a találmányokhoz. Olyan Colosseumot tudtak csinálni, amit el lehetett árasztani, hogy vízi csatát játszanak. Nem tudom milyen lehetett a fémmegmunkálási technológiájuk, de egy hatalmas birodalom hadseregét kellett felfegyverezniük. Ha arra gondolsz, hogy még gőzkalapácsuk se volt a fémek megmunkálásához a gőzgép előtt, hát igen. Híres volt a fürdőkultúrájuk, ahhoz is kell technológia és gépek. Hatalmas vagyonnal rendelkeztek, költöttek ékszerekre is, azok megmunkálásához precíziós eszközök kellenek.
Hatvan éve el tudtunk jutni a Holdra. Ma nem is tudom, 5-10 éves fejlesztés kell hozzá, hogy újra megtegyük, pedig a technológia fejlődött. Csak közben a know how odalett. De ahhoz, hogy ezt akkor elérjék az USA keményen odatette magát. Cifu tuti pontos értékkel tudna jönni, de mintha a GDP 1-2%-át költötték volna rá, szóval volt ott akarat bőven.
De ahogy totron is írta a mi lett volna ha az egy feltevés. Nem az lett. -
borg25
senior tag
Sokkal addiktívabb. Régebben hallgattam az erről szóló előadást. Két éves kor alatt az a baj, hogy ekkor tanulná meg, hogy az emberektől, emberi kapcsolatoktól várja a boldogságát. (Ez se teljesen tökéletes megfogalmazás) E helyett azt fogja megtanulni, hogy a boldogságát egy interaktív szórakozás adja. Tanulmányok, Pál Feri jobban el tudja neked mondani.
Régebben hallottam azt a kérdést, hogy szerinted melyik a rosszabb a gyereknek? Ha szeretik, verik, vagy magára hagyják? A válasz az, ha magára hagyják, mert, ha ütik, akkor legalább az is inger az agynak, és fejlődik tőle. (Nyilván nem a hülyére verikről beszéltek)
Ha negyedikként odarakod az okoseszközöket, nem tudom a választ. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy jobb, mint a verés. De tény, hogy laikus vagyok, és azt se tudom, hogy ilyet vizsgáltak-e? De ha belegondolsz, oké, hogy ingergazdag környezet, de milyen áron? A társas viselkedés kuka, innentől kezdve, ha valami nem lesz elég figyelemfelkeltő, akkor az nem fogja tudni lekötni. Droidnak nagyon jó lesz, de embernek? Ez szerintem egy olyan kérdés, amire nem jó válasz, hogy majd meglátjuk.Egyébként amit utoljára linkeltem abban picit lejjebb:
Ugyanez a kisfiú 20 év múlva egy fél-zombiként az érzelmi és társas intelligencia minimumával próbál majd… ha egyáltalán próbál majd kapcsolatokat keresni. Hát miért próbálna? Nagyon macerás dolog. Hát miért próbálna? Mi ráneveltük őt arra, hogyha valami szükséglete van, akkor ne embereket kapjon, hanem okos eszközöket. -
borg25
senior tag
Attól, hogy az ember lelket képzel a tárgyba, attól nem lesz neki. Azért is írtam, hogy nem fog egy lélek 2g súllyal eltávozni, belőle, csak mert tönkremegy.
Azt mondom, hogy nem mindegy, hogy mit tanítasz meg az embereknek. Vagy még inkább passzívan mit tanulnak, mert nem kell összeesküvéselméletet belelátni az egészbe.
Ha azt tanulja, hogy semmit sem kell megbecsülni, nem kell törekedni a megtartására, akkor ezt az emberi kapcsolataiban miért alkalmazná másként? Ha viszont megtanulta a megbecsülést, akkor miért ne alkalmazná az emberi kapcsolataiban is?
Nem azt mondom, hogy aki nem szereti a tárgyakat, az az embereket se fogja. Sőt van az a színt, mikor az emberek fontosabbak a tárgyaknál. Itt most arra gondolok, hogy neked is fontosabb a telefonod, semmint, hogy az árából meghívj sok-sok sörre. És ebben nincs semmi rossz, ettől még nem vagy mobiltelefon imádó. De eljöhet az életedben az a pont, mikor azt mondod, hogy a lányod boldogsága, fontosabb, mint az a ház, amiben 40 éve laksz. Vagy tudod, hogy pár év múlva meghalsz, és miért ne ajándékozd el apránként a cuccaid, hogy még élve lásd, ahogy örülnek neki.
Ha megtanulod becsülni a dolgokat, tárgyakat, keresni benne az értéket, legyen az akár egy szép naplemente, vagy egy szolgáltatás, akkor a hozzáállásod fog változni, és vele együtt az emberekhez is másként fogsz hozzáállni.
Szerintem ezt a hozzáállásváltozást tárgyak, élmények jobban el tudják érni, mint egy szolgáltatás. Tehát amikor azt mondjuk, hogy inkább szolgáltatásaink legyenek, semmint tárgyaink, azzal csökkentjük az esélyét, hogy megtanuljuk értékelni a dolgokat, így az embereket is kevésbé fogjuk értékelni. Még inkább lecserélhetőkké válnak.
)
Új hozzászólás Aktív témák
- Hobby elektronika
- Telekom mobilszolgáltatások
- Honor 200 Lite - nem százas a kétszázas
- Forza sorozat (Horizon/Motorsport)
- A call centerekbe viszi az AI-t a Microsoft
- Xbox Series X|S
- OLED TV topic
- Microsoft Edge (a Windows Internet Explorer utódja)
- Redmi Note 12 Pro - nem tolták túl
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen