Szintetikus teljesítmény

Az ismerkedés során a Vista teljesítményét is mértük, és összevetettük a Windows XP alatt mért értékekkel. A mérés során használt asztali számítógép minden tekintetben erős középkategóriásnak mondható.

Az operációs rendszerek telepítése zökkenőmentesen zajlott. A Vista ugyan lemaradt pár perccel az XP Service Pack 2 mögött, de volt benne 3D-re képes grafikus meghajtó, és a hálózati vezérlőt is felismerte. Ezeket az XP-hez külön kellett telepíteni. Az alaplapi hangkodek mindkét microsoftos rendszernek gondot okozott, ráadásul a Vistához még csak béta-állapotú meghajtó állt rendelkezésünkre. Az új rendszer érzékenyebb volt a négy fél gigabájtos memória tuningjára is. Az XP-hez képest kicsit vissza kellett venni a tempóból, hogy megszabaduljunk a rendszerleállásoktól. A szoftver és hardver összehangolása után a következő bizonyítványt kaptuk a Vistától:

[+]

A tesztelést az Everest rendszerinformációs szoftverrel kezdtük. A Vistát az Aero és a hagyományos felhasználói felülettel is kipróbáltuk.

Ahogyan a táblázatban látható, az új operációs rendszerrel mért teljesítmény semmiben sem maradt el a régi mögött, ami a memóriát és a processzort illeti.

Korábbi tapasztalataink szerint az operációs rendszerek grafikus teljesítménye nagyon sokban múlik a videokártya meghajtóján. A Windows XP-vel többször is komoly sebességbeli ugrásokat figyeltünk meg egyes frissítések után. Kíváncsian vártuk, hogy a félszintetikus tesztprogramok közül hivatalosan is Vista-kompatibilis 3D Mark06 milyen eredményeket hoz.

A táblázat tanúsága szerint itt sem volt jelentős különbség. Ugyan az aerós rendszer kicsit lemaradt az XP mögött, de ez a cirka 100 pontos – 3%-os – eltérés a tesztprogram szórásán belül van.

Mélyrehatóbb elméleti vizsgálathoz egy szintetikus tesztprogramot, a D3D Rightmarkot is bevetettük. Ez az alkalmazás rövidke célzott programokkal vizsgálja a grafikus rendszer geometriai és árnyaló részét.

Lényegében itt is egyeztek az XP-s és vistás eredmények, de két helyen jelentősebb különbséget találtunk. Az elsőt a geometriai részen (vertex shaderek), amikor régebbi DirectX-szabványok szerinti kódot futtattunk. Bár a különbségek meglehetősen nagyok voltak, a hiányosság nem mondható súlyosnak. Ilyen jellegű kódot a mai játékok már nem használnak, a régiekhez pedig a leggyengébb aktuális videokártyák is elég gyorsak. A pixelárnyalóknál (pixel shader) felbukkant egy olyan részfeladat – PS 2.a kódos textúragenerálás –, amelyben a Vista sokkal jobb volt. Sajnos ezt a kiugrást másik PS 2.a tesztben nem tapasztaltuk, így egyelőre nincs magyarázatunk a váratlan jelenségre. Lehet, hogy a tesztprogram rakoncátlankodott, de az is lehet, hogy a Vista mutatta ki foga fehérjét.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!